NagyBoldogasszony napján

NagyBoldogasszony

Anya 3.1

Szent Anna Máriával és Jézussal
kép forrása: aug.edu/augusta/iconography/anne.html;

Boldogasszonyaink közül Ő az AnyaIstennő. Ünnepe augusztus 15-re esik, amely a keresztény ünnepek között Mária mennybemenetelének napja.  Jól tudjuk, hogy Boldogasszony a magyar törzsek pogány Istennője volt, akit Szent Gellért azonosított Szűz Máriával, hogy így megkönnyítse a magyar nép keresztény hitre térítését. Szerencsére a néphagyomány rengeteg elemet megőrzött, melyeken még mindig átragyog ősvallásunk Nagy Istennője. Járjuk hát körbe NagyBoldogasszonyunkhoz kapcsolódó szokásokat.

NagyBoldogasszony napja búcsúnap szerte az országban, illetve a Kárpát-medence magyarok lakta területein. Ezen a napon hajnalban az asszonyok leszedik a „nagyboldogasszonyi füvet”: napraforgót, ökörfarkkórót, Nagyboldogasszony mentáját (comborkát). A füvet elvitték megszentelni a templomba, mert úgy illik, aztán három napra és három éjszakára kitették a háztetőre, hogy a Hold és a Nap áldása is felszentelje. Aztán ezt a varázslatos erejű füvet tették a csecsemő bölcsőjébe, a fiatal pár ágyába, a beteg ember gyógyító főzetébe és a halott koporsójába. Így biztosították, hogy a NagyBoldogasszony – ki mindannyiunk édesanyja – oltalmazza az élet nagy fordulópontjait és annak minden szakaszát. Az ország egyes területein virágokból kötötték meg NagyBoldogasszony koszorúját és a virágok szirmaiból kevertek a vetőbúzába, vagy magát a szentelt koszorút, virágcsokrot fektették a búza tetejére és került a szentelt virágokból a gyermekágyas asszony ágya alá is. Magyarország Boldogasszony virágoskertje és a nép azt tartja, hogy a virágok szeretik magukat NagyBoldogasszonynak áldozni. Az egyház a füvek megszentelésével kereszténység előtti szokásokat szentesített, amit azzal magyarázott, hogy amikor Mária sírba szállt, sírjából a füvek csodálatos illata szállt ki.

NagyBoldogasszony napjával kezdődött el a kétasszony-közének – NagyBoldogasszony és KisAsszony napja közötti időszak – nevezett varázsidő, mely meghatározó szerepű volt a közösség jólétében. Ilyenkor kellett búzát csépelni, gyógyító füveket gyűjteni, gyékényt vágni, a tyúkokat ültetni, hogy majd a jövőben az összes tojást kiköltsék. Ekkor tették ki a búzát szellőztetni, hogy meg ne dohosodjék, és előszedték a téli ruhákat megszellőztetésre. Szemmel láthatóan folytatódott ilyenkor a betakarítás, mely az aratással elkezdődött és elkezdődött a felkészülés a télre, a télen végezhető munkálatokra.

NagyBoldogasszonytól várta a néphit a gyermekáldást is, az Ő oltalma alatt állt minden szülő nő is, akiket a bába által rituálisan előkészített NagyBoldogasszony – eredetileg a szülő nő számára készített sátor –  ágyába fektettek. A gyermek és az édesanya a szülést követő néhány hétben NagyBoldogasszony ölében maradt a gyermekágyban. Az asszony ellátásáról ilyenkor a család női rokonai gondoskodtak, kik komakosárban hordták neki az ennivalót.

Anya 3.2

IstenAnya
kép: Sacred Mother – Cristina McAllister

Összefoglalva tehát NagyBoldogasszony az évkörön az anyai minőséget képviselő Istennő, kinek eredeti ünnepe augusztus elejére esett és csak a keresztény ünnepekkel való összemosással került augusztus 15-re. Ha Boldogasszony Mária alakjával hasonlatos, akkor a NagyBoldogasszony az IstenAnya alakjával azonos. Azaz Nagyboldogasszony az égi, kozmikus mindent körülölelő NagyAnya, vagy Égi Anya, míg Boldogasszony az ő földi megtestesülése és földi minősége, aki Mária alakjában öltött (többek között) testet.

NagyBoldogasszonyunk a Magna Mater, édesanyja minden magyarnak, édesanyja az országnak, ahol élünk. István király a magyarokat erőszakkal eltérítette az ősi vallásuk követésétől, de végül mégis Máriának ajánlotta az országot, és a koronát feltette NagyBoldogasszony fejére. NagyBoldogasszony földi képviselője, megtestesítője a királynő, aki az ország élén áll. Oltalmazó királynője, édesanyja VAN ennek az országnak NagyBoldogasszony személyében!

Anya 3.3

A budavári NagyBoldogasszony / Mátyás templom oltára
kép: dic.academic.ru/pictures/

Mára ajánlom:

Ezen a napon érdemes lehet felkeresned valamely két koronázó templomunk valamelyikét, vagy Mária kegyhelyeink egyikét, esetleg a Mária Út szívedet szólító pontját, valamely forrást – mely mindig is a megszentelt nőiség, az Isteni NŐI minőség szimbóluma volt. 

Két koronázó templomunkat – a Székesfehérvári Bazilika és a Mátyás Templom – is NagyBoldogasszonynak szentelték. A Mátyás Templom telve van az Istennő ősi szimbólumaival, köztük az AnyaIstennő szimbólumaival. Az egyik oldalfalon ott láthatjuk a tiszta vizű forrásból ivó szarvasokat, Enéh Ősanyánk állatait, de a legjelentősebb talán mégis főoltár NagyBoldogasszonya. A mandorlába, azaz a yoni, női szeméremtest ősi szimbólumába helyezve sugárzik az AnyaIstennő szobra a templomban hozzá imádkozók felé. Mögötte, elrejtve színes ablakképként találjuk Jézust. Évente egyszer, augusztus 15-én, NagyBoldogasszony ünnepén a felkelő nap sugarai Jézus képén  és NagyBoldogasszony szobrán keresztülhatolva világítják meg a templomot.

Érdemes lehet a mai napon egy fehér gyertya meggyújtása mellett hálát adnod mindazért, amid VAN és áldást kérned mindarra, ami már jelen van az életedben és ami készül megérkezni hozzád.

Mi Nők, mindannyian arra születtünk, hogy BoldogAsszonyokká váljunk – s az égi boldogságok földi megéléseibe kísérjük, emeljük a világot. Feladatunk mindazt, ami fél bennünk, átfényesíteni; ami szétválasztott újra egybe szeretni, s Isteni Teljességébe felemelni. Belül, önMAGunkban, és kívül a belőlünk születő, általunk táplált világban.

About Nikoletta

Pozsgai Nikoletta Katalin, női önmegvalósítás specialista. Karrier-és életvezetési tanácsadóként, kineziológusként segítem elsősorban azokat a nőket, akik számára fontos a személyes önkiteljesedésük, a női értékek és a női lét csodáinak tudatosítása. Hivatásom célja, hogy a nők saját, generációs és kollektív mintázataik fájdalmait átalakítsák, a hitükbe és a szív bölcsességébe visszatérve a nőiségük virágát kibontva harmóniát hozhassanak a világba.