AranyAsszonyok, Rima lányok- kik ők?

A Női Teremtő minőség az ősi magyar szellemiségben

Rimalányok, Aranyasszonyok a legmagasabb fokon

A Joli-tórem bolygójának első számú asszonya Anyahita Nagyboldogasszony, a Szíriusz csillagrendszerből származó Ősanyánk a kezdet,a keletkezés, a születés, a Hunok, Magyarok Istenanyja a Napbaöltözött Nagyboldogasszony, Aranyasszony. Tőle ered mindennek az alapja, az alkotóképesség, akaraterő, ajándék, adomány. Utódai, lányai vitték tovább ősi tanait és szellemvilágát. Gyermekei közül az Arvisura beavatottságot azonban csak lánya, Éa örökölte Anyahitától, aki az Öröktűz őrzése mellett teljesített szolgálatot, és édesanyját Kaltes-asszony birodalmából jött gondolatok-továbbításában helyettesítette és tartotta velük a kapcsolatot. Éát férjhezmenetele után a kaltesi csoportok Kisboldogasszonynak nevezték. Éa vérszerinti unokája, Gilgames (kr.e. 3578-ban született, Arpach néven)volt, Uruk királya.

Az Anyahitától származó ősi női erők képviseletére, a 24 Hun Törzsszövetség születésének idején (Kr.e. 4040) létrehívták az Aranyasszonyok rendszerét. Amindenkori Aranyasszony feladata volt a Hunok társadalmi rendszerének legbékésebb és legélhetőbb módjának biztosítása,mely így kiterjedt az egészség, a természet, a gazdaság, a család, a nevelés területének felügyeletére. Az Aranyasszonyok a legjobb, legrátermettebb beavatott asszonyokból lettek kiválasztva (kiválasztott), így azok a legtöbb esetben rimalányokból, rimaszécsekből kerültek ki.

A legelső kiválasztott Aranyasszony, így nem csoda, hogy a női szerep és küldetés legméltóbbja Rima asszony lett Kr.e. 4040-ben, mint legfontosabb küldetéseként, a rimalányok rendszerének létrehívója, annak szülőanyja.

A Rima aranyasszonyt követők mindegyike rendkívüli égi képességekkel bíró nő volt, de ezek között is vannak olyanok, akik a történelmünk során kiemelkedően bizonyították méltóságukat a földi élet eme legnemesebb feladatának legmagasabb szintű elvégzésére.

 Rimalányok

Rimalánynak lenni az évezredek során nem kevesebbet jelentett,mint egy elkötelezettség a Hun nemzetnek, de elsősorban a saját törzsének. A kötelezettség azt jelentette, hogy a leendő rimalány a földi életének minden örömét, szépségét, búját, és baját felajánlotta a törzsének, nemzetének. Az elhatározást, amely egy életre szólt, követte a négyéves képzés, majd a beavatás. Az Égiek elfogadása után az életével már nem rendelkezett saját maga… és ez adta számukra a boldogságot, a harmóniát. Ők tudta igazán szeretni, mert feladatukat szerették, mely révén az Égiek legkegyeltebb és legszeretetreméltóbb gyermeki lehettek.

A Rimalány képzés szakterületeke is koncentrálódott, hiszen nemcsak gyógyító, arbag rimalányok voltak, hanem harcoló katona, rovó, kézműves is, az élet szinte minden területén. A Rimalányok a képzéseken elsajátították a szakterületükön kívül a titkos rovásírás tudományát, az Arvisura, és a Hunok történelmét is kiválóan kellett ismerniük. A beavatott, kiképzett rimalányok feladata volt több ezer éven keresztül a Hun hagyományok, szokások, természeti ismeretek, hit és erkölcs továbbadása az utódoknak, biztosították továbbá a Hun törzsek megmaradását, növekedését. Biztosítva volt az utódok szellemi és fizikai jó állapota, mely biztos múltú alapokon állva nyugodt és békés jövőt garantálhatott…..

Rimának lenni nem csak azzal egyenlő, hogy gyógyítanak, ápolnak. A Rima, mint égi áldással bíró, kizárólag női hit és életvitelből álló szolgálat egy beavatás utáni magas fokú földi kapocs az Égiekkel, egy jobb és harmonikusabb és egészségesebb életvitel megvalósítása. A Rima az ÁLDOTT NŐ.

A Hun törzsi rendszer egy igen szigorú, meghatározott szabály szerint épült fel. A legfőbb irányítás joga mindig a beavatott társadalomé volt, Égi kapcsolatokkal, égi birodalomként, vagyis egy kettős birodalmi rend elveire épülve.

A legfőbb döntéshozó az Öregek tanácsa volt. Az irányítási feladatokat viszont már szétosztották a mindenkori fővezérekre, a fősámánokra és az aranyasszonyokra, ki-ki a maga területén végezve feladatát.

Jellemző volt , hogy a főtéren állt a 4 házból összeépatett központi épület, az öregek Tanácsának pirosra festett épülete, a 4 külön bejáratú helyiségekkel. A 4 külön helyiségben székelt a bíró, a sámán, az Aranyasszony a szolgálatos Rimalánnyal, illetve a gyermekeket váró asszonyok a rimalány felügyeletével..

Az aranyasszony felügyelte az élelmezést,végezte a vetést, az aratást. Minden asszonynak kijárt a holdtöltétől-holdtöltéig való egyszeri, háromnapos megkímélése minden munkától, melyet az Aranyasszony felügyelete mellett szigorúan betartottak. A gyermekáldásoknál és a szülések megkönnyítését a rimalányok segítették.

Forrás: Hunasziz: Rimalányok)

Február 2-ával, az évköri Anyahita időszakába lépés első napján AranyAsszony Képzés indul, a képzésről bővebben itt olvashatsz>>>

Share This:

About Nikoletta

Pozsgai Nikoletta Katalin, női önmegvalósítás specialista. Karrier-és életvezetési tanácsadóként, kineziológusként segítem elsősorban azokat a nőket, akik számára fontos a személyes önkiteljesedésük, a női értékek és a női lét csodáinak tudatosítása. Hivatásom célja, hogy a nők saját, generációs és kollektív mintázataik fájdalmait átalakítsák, a hitükbe és a szív bölcsességébe visszatérve a nőiségük virágát kibontva harmóniát hozhassanak a világba.