A Pozitív Énkép 1. pillére: Az Önismeret

A pozitív énkép kapcsán az első pont, ami egyértelműen szükséges és az alapok alapja az az önismeret.

Ez elég nyilvánvaló és gondolom mindenhol ezt hallod…ismerd meg önmagad és akkor minden jobb és könnyebb lesz…hirdetik sokan.

Én azt gondolom erről, hogy az élet az alapos önismerettel még nem lesz könnyebb. Sőt az elején még nehezebb is lehet, mert olyan dolgokra derülhet fény, amit sejtettél, de inkább nem akartál látni vagy egyenesen olyan mintákra bukkanhatsz, amelyek bár egyértelműen gátolják az életedet, a kiteljesedésedet valahol mégis jó így neked, ismerős, biztosabb mint az ismeretlen. De ezen túl kell és túl lehet esni…újra meg újra..merthogy szoktam mondani “az önismeret olyan sport, amit egy életen át kell űzni”.

Nemrégiben Otto Rank-től azt olvastam, hogy kétféle félelem létezik…a halálfélelem és az életfélelem. Az előbbi elég egyértelmű…a második talán meghökkentő első olvasatra.

Mi is az életfélelem?

Az életfélelem tulajdonképpen az ismeretlentől való félelem. Ha igazán élsz, akkor bőségben, teljességben élsz…de ha félsz az élettől, mert ahhoz, hogy odáig eljuss ismeretlen utakon kell eljutnod és fogalmad sincs arról, hogy mi vár rád, akkor lehet, hogy inkább nem is vágsz bele.

Maradsz ott ahol vagy.

Van, hogy ez jó megoldás…ideig-óráig kényelmes, megnyugtató…de amikor ez elmúlik legbelül érzed, hogy ez nem jó, ennek nem így vagy úgy kellene működnie…ez amolyan “valami nincs a helyén” érzés.

Ez az amikor az önismeretet érdemes bekapcsolni… bele kell nézni történésekbe, az érzelmeidbe, a megéléseidbe és bizton állíthatom, hogy fogod érezni, hogy hol van a hiba…mi az, amit nem kapsz meg egy kapcsolatban, pedig alapvető lenne számodra. Mi az, ami miatt nem működik egy hajdanvolt nagyon jó barátság…miért nem tölt el lelkesedéssel a munkád vagy egyenesen miért utálsz bemenni a munkahelydre…vagy éppen vállalkozóként miért futod meg ugyanazokat a köröket…

A terápiák során nem azzal szokott gondom lenni, hogy  a klienseim nem tudják megfogalmazni, hogy mi nem megy jól, mi az, amiből elegük van…Nem. Mire odáig jutnak, hogy eljönnek és mernek segítséget kérni, addigra ez már tisztázott…annyira rossz, annyira fáj, hogy már tenni kell valamit…  a halálfélelem nagyobb lesz mint az életfélelem…

Hasonló ez mint magzat anyaméhben töltött utolsó megélései. A várandósság elején esze ágában sincs a magzatnak kijönni onnan. Mindene megvan, magától értetődően. Édeni állapotban él. Ehhez képest egyszer csak elkezd szűkülni a tér… már nem tud megfordulni, már nem tud igazán rugdalózni…már régóta le kellett mondjon kedvenc időtöltéséről, hogy az anyaméh egyik oldaláról a másikra lebeg, a méh falától oda-vissza elrugaszkodva…Helyszűke állt be…egyre kellemetlenebb a helyzet…mígnem eljut odáig a magzat, hogy bár nagyon fél attól, hogy mi vár rá odakint, egyszerűen nem marad más választása mintsem nekiindulni az ismeretlenbe… bent a biztos halál vár rá…kint a halál lehetősége… az életé mellett., ami akár jó is lehet.

Amikor már annyira felerősödött a magzatban a halálfélelem, akkor nekiindul…legyőzi az életfélelmét!

Egy hasonló folyamat játszódik le mindannyiunkban, sőt ennél még erőteljesebb megélésekkel, ha valamilyen komplikáció volt a születésünk során.

Az élmény annyira meghatározó alapélményünkké válik, hogy a későbbiekben új élethelyzetekkel kapcsolatban – és válsághelyzetekkel különösen igaz ez! – megvárjuk, hogy az életfélelmünket valami ennél sokkal erőteljesebb váltsa fel…a halálfélelem!

A kliensek többsége akkor dönt úgy, hogy külső segítséget von be,amikor ebbe az állapotba jut. Valaki akkor sem.

Mit tudnak a régi klienseim?

Tudják, mert már megélték, hogy minél hamarabb vállalják fel – még az életfélelmeik szintjén – a nehézségeiket, annál hamarabb találunk rájuk gyógyírt, annál könnyebb változtatni az előre megírtnak látszó forgatókönyveken. Már ismerik magukat és ismernek engem.

Tudják, hogy a hamarabb jobb… már nem ellenségeik saját maguknak, megtanulták, hogy idejében döntve a könnyebb, gyengédebb úton haladva változtassanak az életükön, még mielőtt az életválság beáll.

Tudják, hogy ha felismerik az előjeleket, akkor rövidebb idő alatt és kevesebb sérüléssel, fájdalommal tovább tudnak lépni. Már ők döntenek az életük alakulása felett, már nem a élet/sors dobálja őket…már a barátai saját maguknak.

Később már azt is tudják, hogy saját maguk teremthetik és alakíthatják az életüket. Ők már tulajdonosi viszonyban vannak az életükkel és a létükkel…felvállalják a felelősséget önmagukért, az életük alakulásáért.

Ez mind önismeret.

De van egy ennél általánosabb megközelítés…

Amikor önismeretről beszélek elsősorban azt értem alatta, hogy:

1. tisztában vagyok azzal, hogy hová születtem, milyen gyökereim vannak és mit örököltem (genetikailag és energetikailag egyaránt),

2. kik és hogyan hatottak rám az életem során,

3. milyen életeseményeken mentem át,

4. milyen válsághelyzetekből szedtem ki magam…azokból hogyan, milyen módszerrel, esetleg kinek a segítségével másztam ki…

5. tudom mire építhetek, tudom mik az erősségeim….és a gyengeségeim.

6. tudom azt is, hogy mi a fontos a számomra…

7. milyen vágyaim és milyen céljaim vannak…

8. mire vagyok képes és mire nem, stb.

Ha nem ismerném mindezeket, akkor hogy tudnék dönteni, hogy mikor merre menjek és honnan tudhatnám, hogy mi a jó nekem…vagy éppenséggel meddig vagyok hajlandó áldozatokat hozni valamiért, valakiért?

Számomra az önismeret mélytengeri búvárkodás volt sokáig… ma már inkább tudatos megfigyelés, összefüggések helyrekerülése, minták és reakciók megértése.

Jöhet a nagy kérdés…amit szinte mindenki feltesz előbb vagy utóbb…

Hogyan ismerheted meg magadat?

Addig rendben is vagyunk, hogy ” ismerd meg önmagadat”…ok, de hogyan…milyen úton,milyen módszerekkel?

Sok ilyen van…egyszer össze is szedem őket:)…

Most párat szeretnék kiválasztani a sok közül…olyanokat, amelyek valódi sorfordító hatással bírtak az én életemben…amiért nem volt kár a kiadott pénz, megérte a családtól “elrabolt” órák száma…

A módszerek-módszerei a következők:

1. Hellinger-féle családállítás

2. Pszichodráma

3. Kineziológia

Hogy mit tudnak ezek a módszerek?

Ezekről (is) írok nemsokára…mert fontosak. Olyat tudnak, amit mások nem!

Egy biztos, én annyira esküszöm rájuk, hogy ez a három módszer lett az alapköve annak a terápiás és tréning rendszernek, amit megalkottam 2006-ban: Személyiség Integrációs Terápia©® és Személyiség Integrációs Tréning©® nevekre kereszteltem!

Itt tudhatsz meg a tréningről többet>>>

———————————————————————————————–

A Pozitív Énkép sorozat további írásait innen is elérheted:

A boldogság alapja a pozitív énkép, avagy az 5 ö! Credo…:)>>>

A Pozitív Énkép 3.pillére: Az önbizalom>>>

A Pozitív Énkép 2. pillére.: Az önbecsülés>>>



Share This:

About Nikoletta

Pozsgai Nikoletta Katalin, női önmegvalósítás specialista. Karrier-és életvezetési tanácsadóként, kineziológusként segítem elsősorban azokat a nőket, akik számára fontos a személyes önkiteljesedésük, a női értékek és a női lét csodáinak tudatosítása. Hivatásom célja, hogy a nők saját, generációs és kollektív mintázataik fájdalmait átalakítsák, a hitükbe és a szív bölcsességébe visszatérve a nőiségük virágát kibontva harmóniát hozhassanak a világba.