Szakrális Női Örökségünk
2012. július 9. hétfő 18:30-21:30
Mitől lesz egy nő szakrális nő?
Minden nő eredendően, női létbe születésétől fogva szakrális nőiséggel rendelkezik, azaz nőiségében megszentelt, szent vagy más szóval szakrális. A léte és a létében betöltött szerepe miatt, az életet adó képessége, az ellentéteket egymáshoz ölelő és azokat egybe szerető minősége miatt a nőnek – minden nőnek!- különleges szerepe van az élet misztériumában. A világban betöltött szerepe és az erre való eredendő képessége adja a szakralitását. A különbség abban van nő és nő között, hogy ki mennyire van tudatában örök női tudásának, a testében lüktető kiapadhatatlan energiaforrásának és milyen mértékben éli meg tudatosan – avagy szorítja háttérbe megszentelt nőiségét.
Nőiség misztériuma – vérmisztériumok
A női életforma mindig is jobban kötődött a természethez, s az idők során megőrizte közvetlen kapcsolatát a természet erőivel a vérmisztérium által. A misztérium a megértés felett álló világgal való kapcsolat, a két világot összekötő hídon való átkelés lehetősége.
A vérmisztérium a női test közvetlen kapcsolatát mutatja a természeti erőkkel. A női élet vérrel való kapcsolata a természet megújulási ciklusaiba simuló folyamat. A női test biológiai eseményeinek sorozata (havi vérzés, szülés, stb.) szoros kapcsolatot mutat a vízzel, mint elemmel és ezáltal a holdjárással, holdciklusokkal. A női lélek változékony, változatos, rejtett, misztikus, a női élet is ezzel mutat analógiát
„Ha visszanyerjük a nők vérrítusait, mint spirituális fordulópontokat, azzal új, erőt adó női archetípusok felismerésének és a legősibb archetípusok újrafelfedezésének teremtjük meg az alapját.” Írja Elisabeth Davis Életkör című könyvében.
Miről szól a szakrális nővé válás útja?
A Szakrális Nő útja elsősorban arról szól, hogy a bennünk természetes módon jelen lévő, de jórészt feledésbe merült vagy megtagadott örök női bölcsességgel kapcsolódjunk, azt az életünk és környezetünk felemelésére használjuk, az életet újra megszenteltté tegyük, a kettőt EGYbe öleljük, és Földünket Édenkertté szeressük.
Ez az emlékezés és összekapcsolódás útja. Emlékezünk arra az ősi tudásra, ami bennünk sejtszinten jelen van. Újra elérhetővé tesszük önmagunk számára mindazt a bölcsességet, ami ott táncol a vérereinkben.
Minden nő megszentelt nőiséggel rendelkező nő és mindannyian képesek vagyunk újra összekapcsolódni a szakrális tudásunkkal- női bölcsességünk tudatosságával és erejével.
Az emlékezés útján kapcsolatba kerülünk újra a női őserővel, a folyamatosan gazdagodó asszonyi tudással és újra képessé válunk meríteni a méhünkben ott lüktető, kiapadhatatlan energiaforrásból.
Az energiagyakorlatokkal és rituálékkal emlékezik a testünk és a lelkünk, a nőiség megszentelt teljességére és az élet legfőbb misztériumára. A gyakorlatok közben megnyitjuk szívünket, elménket és méhünket a folyamatosan áramló teremtő és éltető fénynek, ezáltal képessé válunk az életerőt teremtő erővé alakítani, minden tekintetben termékennyé válni.
Ahogy az emlékező visszaidézi az ősi asszonyi tudást, visszatér a női erejébe, képessé válik az élet minden területének harmonikus összerendezésére, de legfőképpen a kapcsolatainak felemelésére, a szeretettel és jelenléttel való gyógyításra, áldott erejű teremtésre, kreatív alkotásra. Az emlékezés és megszentelt nőiségünkre való ráébredés útján újra magunkhoz öleljük a világot, megélve az örök elsődleges női minőségünket a befogadást és szeretettel való felemelést. A nőiség áldása megérkezik életünkbe és a világunkba: EGYbe szeretjük a szétválasztottságot, egységet hozunk a kettősségbe és szentséget a hétköznapi létbe.
Szakrális Női feladatainkról ezúttal a Kárpát-szigetén élők hagyományőrző nőiségének tükrében mesélek a következő programon:
Szakrális Női Örökségünk
Július 9. hétfő 18:30-21:30 között, Budapesten
Az előadás és a női vérvonalaink erejét, örökségét felszabadító meditációs szertartás részvételi díja 3500Ft.
Jelentkezéshez írj a noionmegvalositas kukac gmail.com címre!
***
Ezen írás részleteket tartalmaz a Nőiség Ezerszirmú Rózsája – a női teljesség gyógyító virága című könyvemből.
