A szerelem az agyban vagy a szívben alakul ki? – avagy a hormonális tűzijáték és a szerelem mítoszai

A tudóstársadalom szerint a szerelem az agyból indul. Helen Fisher (amerikai antropológus, a Why we love. The Nature and Chemistry of Romantic Love ( Miért vagyunk szerelmesek. A romantikus szerelem természete és kémiája) című bestszeller írója, neves románc-kutató, a szerelmesek agyi tevékenységét vizsgálja és megerősíti, hogy a szerelem a fejben dől el és az agyi boldogságközpont csúcsrajáratásán alapszik.

A szerelem és a háttérből irányító testi kémia

A neurobiológusok úgy tartják, hogy a szerelem nem valami magasztos érzelem, sokkal inkább az agy kémiai folyamatainak köszönhető. A szerelem lángjának fellobbanásáért a testünkben lezajló kémiai folyamatok a felelősek. A testi reakciók hátterében, a test kémiájában, pedig a hormonjaink állnak.

A szerelmes érzéseket az adrenalin, a szerotonin és a dopamin váltja ki és tartja fent, kutatók szerint körülbelül 18 hónapig. A hormonok közül a dopamin okozza az “egyszer fent, egyszer lent” érzéseket, a “szerelem bolondulásig” megállíthatatlan érzését, euforikus örömet okoz, növeli a szexuális étvágyat és a tetterőnket.

A lángolás elmúltával, a heves szerelem átadja a helyét egy sokkal szelídebb, nyugodtabb, biztonságosabb kötődésnek, melyet már inkább az oxytocin horomja tart fent.

A szerelem nem annyira a szív dolga, sokkal inkább egyszerű és automatikusan lejátszódó ösztönkésztetés

Az amerikai kutatás szerint, ha egy szerelmes pár valamelyikének képet mutatnak a másikról, a fejében azonnal kémiai folyamatok indulnak. Meglepő módon az agy azon része aktiválódik, ami az ösztönnel hozható összefüggésbe, miközben meg se rezdülnek a boldogság és szomorúság érzésével kapcsolatos területek.

H. Fisher kutatónő végkövetkeztetése szerint a szerelem kevésbé emocionális eredetű, sokkal inkább ösztönös, vagyis az anyai ösztönhöz és a szexuális szükséglethez hasonlítható. A szerelem érzése annyira domináns, hogy képes uralkodni az ember valamennyi gondolata és cselekedete fölött.

A szerelem bolonddá tesz

Állítja Donatella Marazziti, az olasz pisai egyetem kutatója , egy 1999-ben lezárt kutatássorozat alapján. A kutatónő akkor a szerotonin idegi ingerület-átvivő anyag szintjét vizsgálta szerelmeseknél. Megállapította, hogy a nyugtató hatású szerotonin mennyisége a szerelmeseknél mélyen a normális szint alatt van, csakúgy mint a mániákus, rögeszmés viselkedési zavarokat mutatóknál. A két csoport közön vonása, hogy valamiért vagy valakiért megrögzötten rajong.

A szerelem függővé tesz

A szerelem szikrája fellobban, a dopamin átveszi az irányítást és kisvártatva függőséget okoz. Vágyjuk a szerelmünk testi-lelki közelségét, nehezen bírjuk a távolléti időszakokat…és “se-hall-se lát” állapotba kerülhetünk, hanyagolhatjuk a kötelezettségeinket. A kémia olyannyira átveszi az irányítást, hogy az önuralom és az önfegyelem komoly tréning alá kerül. A szerelem beteljesülésével a dopamin szint is csökkenni kezd és átadja helyét más kísérő hormonoknak, mint például az oxitocinnak és a szerotoninnak. A kezdeti fellángolást, az égő-lobogó tűz, majd a parázs melege váltja fel. A szerelmi hormonkutatás szerint ennyi és nem több a szerelem mágiája, nincs felettes hatalom, egymást örökkön örökké kereső-kutató lékek párok és nincs nagy Ő sem. Aktuális szerelmek vannak, a hormonjaink játszanak velünk és ha a testkémia tűzijátéka alábbhagy, a szerelem mámoros érzése is a múltba olvad.

***

Hm, tényleg csak ennyi lenne?

Én ezt vitatom, bár kétségkívül elismerem a szerelmes állapottal járó hormonok össztáncát. Azt gondolom, hogy mindez a történés kémiája, lezajlásának testi oldala. De azzal, hogy a testi oldalt kutatjuk, látjuk, értjük még korántsem válik egyértelművé, hogy nincs más mögöttes erő, a testeket-lelkeket egymás karjaiba vezető mozgató rugó.

  1. Mi a helyzet akkor a genetikailag öröklődő családi vonzásmintákkal, amiért a családban hasonlóan zajlanak le a párkapcsolati történetek?
  2. Miért esünk szerelembe újra és újra egymáshoz hasonlatos helyzeteket hozó emberekkel? Azaz miért lépünk többször is ugyanabba a folyóba?
  3. A szerelem hátterében: energetika, hormonok, ösztön-késztetések, genetikai és inkarnációs mintázatok-programok
  4. Miért gondolom azt, hogy a szerelemben látunk igazán?
  5. Miért veszítjük el a varázs szemüvegünket és hagyjuk romba dőlni a kapcsolatunkat?

—>Ha szeretnél ennél többet is tenni, és nem csak egy kristályt választanál párkapcsolati mintáid vagy éppen kapcsolatod gyógyítására, ajánlom figyelmedbe a következő programot, melyben előadás, blokkoldó és felépító meditációk valamint szertartás segít újra kapcsolódni a belső hittel a szerelem,  párkapcsolat terén, újraírni a kapcsolati mintáidat és megérkezni a vágyott kapcsolatba. 

  • Ha jelenleg nincs párkapcsolatod, de szeretnél vagy
  • ha jelenleg van, de szeretnéd gyógyítani, emelni és minőségivé tenné kapcsolatotokat várunk szeretettel:

SzerElemBeHívó Est

2020. május 1. 19:00-21:00

ONLINE ESEMÉNY

Előadás, blokkoldó és felépítő meditáció

Részletes leírás és  jelentkezési lehetőség itt>>>


A szerelem eltünteti a különbségeket

Az olasz kutatásnak volt még egy meglepő eredménye, hogy a szerelmes férfiak megszelídültek, tesztoszteron-szintjük jelentősen alacsonyabbá vált, mint a kontrollcsoporté. A szerelmes nők vérében viszont megnőtt a tesztoszteron mennyisége. “A férfiak nőiesebbé, a nők pedig férfiasabbá váltak. Olyan ez, mintha a természet ebben az időszakban szeretné eltüntetni a nő és férfi közötti különbséget. A természet maximálisan gondoskodik, hogy a kapcsolat túlélje ezt a különösen kritikus szakaszt” – nyilatkozta Marazziti a New Scientistnek.

A szerelem vakká – ezáltal elnézővé tesz

A kritikus időszakon nem csak a hormonszint közeledése segíti át a párokat. A brit University College London kutatóinak párhuzamosan futó vizsgálata szerint a szerelemtől vakokká válunk partnerünk hibáival szemben. A brit kutatás kimutatta, hogy a lángoló szerelmesek elnyomják azoknak az idegi pályáiknak a működését, amelyek a társas kapcsolat kritikus megítéléséért felelősek. Talán ez az egyik oka, hogy miért élvezzük annyira, ha szerelmünk rajong értünk…látja bennünk azt, ami értékes, ami imádni való és amiért annyira szeretni valók vagyunk:)

A szerelem és a kötődés kialakulása

Felnőttként csak az lesz képes másvalakivel mély testi-lelki kötődést kialakítani, aki édesanyjától megkapta ehhez az egészséges mintákat. A szerelem tehát a szülőhöz való kötődés egyfajta “megismétlése”. Akiknek anyjukhoz, apjukhoz való viszonya harmonikus volt, azok felnőttkorban is demokratikus, kiegyensúlyozott kapcsolatokat teremtenek. Képesek bízni a másikban, és elfogadni őt olyannak, amilyen. Róluk mondhatjuk, hogy boldog emberek.

A szerelem rabjai voltaképpen a szeretet kiszolgáltatottjai

A simogatás, a babusgatás, becézgetés – az első anyai kötődéshez hasonlatos módon, a szervezetben oxitocin-felszabadító hatású. Ezért is vágyunk a közelségre, intimitásra. Ha a korai gyermekkorban baj volt az oxitocin-átadással, baj lesz a felnőtt kapcsolatokkal is. Állatkísérletek bizonyítják: a közelség testi-lelki kiszolgáltatottságot teremt, ami nagy szorongással jár. Erre az egyik lehetséges és gyakori válasz az agresszió. Ezért áll oly közel egymáshoz a szexualitás és az erőszak, és ezért képtelenek egészséges kapcsolatra azok, akik nem termelnek oxitocint. Nem tudnak gátat szabni szorongásuknak, és utat adni a bizalomnak. Azok, akik gyermekkorukban nem kaptak megfelelő törődést, szeretetet gyakrabban válnak függővé, lesznek szerelmesek a szerelembe, hajszolják az újabb és újabb viszonyokat.

A szerelemben a partnerek bizalmi szintje egymás és a világ iránt ugrásszerűen megnő. A kölcsönös simogatás, érintés és ölelkezés hatására meglódul az oxitocin-szint, amely stresszoldó hatású és máris szebbnek, könnyebbnek látjuk a világot.

DE azért azt mindannyian tudjuk, hogy a hormonok tombolásának és a szerelmetes-mámornak általában vége szakad egyszer

…de mi történik velünk utána?

Tudósok kísérletekkel bizonyították, hogy nagyjából 6-18 hónap elteltével a szerelmes ember agya a szerelem kábulatából visszatér a régi ritmushoz (ezért a kábulatért a szerelem-hormon a felelős, ami az agyban termelődik és kémiailag a feniletilaminnak felel meg, ami eufóriát okoz). Tehát a kutatók szerint, lehetetlen megmaradni szerelem állapotban, másfél évnél tovább. Utána ugyanis elmúlik a szerelem-hormon hatása, és a pár vagy kiábrándul egymásból, vagy jobb esetben a kapcsolat egy más szintre lép, ami magával hozza az érettebb, magasabb szintű szexuális életet is.

A partnerek ekkorra már elég jól ismerik egymást. Kialakul a bizalom és a biztonság érzése. A nemi életük a kísérletezés és a kölcsönösség irányába fejlődik. Legkésőbb ekkorra már elegendő időt szán a pár a “finomhangolásra”, a testi, lelki összecsiszolódásra…

A szerelem természetes igénye a test és a lélek teljes egymásba olvadása. A szerelem két “idegen” legközelebbi, legmélyebb és legemberibb kapcsolata, ehhez hozzátartozik egymás testének és lelkének a megismerése és elfogadása. Nemi kapcsolat ugyan lehet szerelem nélkül, de boldog szerelmet nehéz elképzelni szex (és jó szex!) nélkül.

A szex akkor is izgalmas, frenetikus és testileg kielégítő tud lenni, ha érzelmek nélkül veti bele magát az ember, de akkor is lehet izgalmas, és minden szinten kielégítő, ha már több éve ugyanaz valakinek a párja. Egy szerető párkapcsolatban a szex lehetőséget teremt, hogy a társak együtt fejlődjenek, és együtt váljanak jó, egymásnak a legteljesebb gyönyört adó szeretőkké. Talán az alkalmi szex izgalmát nem fogják átélni, de sokkal többet kapnak, nagyobb lehetőségük van egy teljes, testi, lelki kielégülésre. Megélik az összetartozás, a bizalom, a kölcsönös szeretet, a harmónia, és a teljesség érzését.

***

 A fenti cikkhez felhasznált források:

Szendi Gábor: Szex, szerelem, kötődés című munkája

Az osztrák Kurier, 5 mítoszromboló felismerés a világ legszebb érzéséről című cikke

http://biztosut.blogspot.com/2010/09/szerelem-hormonalis-hattere-2.html

Dékány Márta:  http://www.harmonet.hu/te_en_szex/19966-a-vagy-kemiaja-szerelmi-hormonok.html

About Nikoletta

Pozsgai Nikoletta Katalin, női önmegvalósítás specialista. Karrier-és életvezetési tanácsadóként, kineziológusként segítem elsősorban azokat a nőket, akik számára fontos a személyes önkiteljesedésük, a női értékek és a női lét csodáinak tudatosítása. Hivatásom célja, hogy a nők saját, generációs és kollektív mintázataik fájdalmait átalakítsák, a hitükbe és a szív bölcsességébe visszatérve a nőiségük virágát kibontva harmóniát hozhassanak a világba.