Július 2 – Sarlós Boldogasszony ünnepe

Mária a mennyek királynője

A katolikus egyház július 2-án arra a jeles eseményre emlékezik, amikor Szűz Mária meglátogatta a várandós Szent Erzsébetet, Keresztelő Szent János anyját. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. A keleti egyházban másfél évezrede ünneplik, a nyugatiban a 13. század óta. Szűz Mária Istenanya, s a rózsafüzér minden egyes Üdvözlégyében ekként tisztelik, s így minden más teremtmény felett áll. A Szentatyák is Istenszülőnek, illetve Isten Anyjának nevezik a Szűzanyát. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban –így Magyarországon– napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária.

A magyar hagyomány azonban egy ősi arató ünnepként tartja számon, melynek eredete a földművelés kezdetére nyúlik vissza.

Aratás

Mint magyar neve is mutatja, a sarlós Boldogasszony ünnepéhez fűződő hagyományok javarészt a búzaaratással függnek össze. A 18. században még az asszonyok arattak sarlóval, s a férfiak kötözték a kévét. Ez vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát a konkolytól(értsd: ítélkezik az emberek fölött).

Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett; de mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe. (Mt 13,24–30)

Régi földműveseink annyira fontosnak tartották az aratást, hogy gondjuk volt arra, hogy a munka megkezdése előtt megszenteltessék szerszámaikat a templomban. Sarlós Boldogasszony napján az aratók még nem dolgoztak, hanem ősi istenasszonyuk napjaként megünnepelték e napot. A valódi munka csak másnap hajnalban vette kezdetét. Szil községben szokásban volt, hogy miután a pap megáldotta az eszközöket, a munkások kimentek a földre, ahol ünnepi ruhában vágtak egy rendet a búzatáblában. Népi hagyományaink szerint még később is a legidősebb asszony sarlózott először köszöntve a FöldAnyát és áldomást mondva a termésre: az első két kévét keresztbe rakva, majd imát mondott mellette.

Kapcsolódód népi hagyományok

Sarlós Boldogasszony az egyik legfontosabb időjósló nap is egyben. A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig csapadékos idő várható, ami azt jelenti, hogy rossz aratásra lehet számítani. A javasok-javasasszonyok, gyógyítók ezen a napon a meddőség és a női bajok elleni gyógymódok kezelését végezték, úgy vélték, hogy a termékenységet adó Boldogasszony ilyenkor odafigyel a gyermeket kívánó nőkre. Régen az asszonyok már hajnalban kimentek a mezőre gyógynövényeket gyűjteni, melyet aztán a templomban megszenteltették, hogy azzal is növeljék a gyógyító erőt. A javasok szerint a katángkóró halványkék virága csökkentette a vérzékenységet. A nőket sújtó görcsök ellen fodormentából főztek teát. A szülés utáni fájdalmak enyhítésére a liliom virágát megfonnyasztották, mézzel elkeverték és azt az asszonyok a hasára helyezték.

Különleges szokások

Kalotaszegben a férfiak fejfájára olykor ekevasat, az asszonyokéra pedig olvasót vagy sarlót festettek.Néhány vidéken az aratást a föld keleti sarkában, a napfelkelte irányában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette. A levágott kalászokból koszorút fontak és azt szobájukba akasztották, hogy védelmet nyújtson a gonosz erők és a betegségek ellen. Hazánk északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni. Elszórt adatok utalnak arra, hogy ezen a napon is tilos volt a kenyérsütés, például Zagyvarékason és Doroszlón.

„Sarlós Boldogasszony a kalász őrizte fény magasztos ünnepe, a kenyéradás alkalma, s a földi anyaság megszentelése: az asszony, az anya a teremtett mindenekben ekkor Napba öltözik, a méh hordta magzat, Jézus okán.”  – foglalja össze gyönyörűen Molnár V. József Hétboldogasszony c. könyvében.

Ősi istennő

Valószínűleg már a legkorábbi emberi közösségek egy anya istenhez társították a termékenységet és a jólétet, de azt nem lehet tudni pontosan, hogy hol imádkoztak hozzá elsőként. Az írásos források alapján először a sumér agyagtáblákon szerepel Ezinu, a gabona és a termékenység istennője. De jóval a folyóközi civilizáció előtt, a neolit-kultúrákban használt anyaistennő szobrok ősi termékenység istennők lehettek, erre számos bizonyítékra leltek az elmúlt évszázadok régészeti kutatási során. Boldogasszony ünnepe kapcsán eszünkbe juthat a görög mitológiából ismert Déméter, aki az aratás és a termékenység istennője volt, de őt tisztelték a tavasz hírnökének. Ő azonban nem a hellének sajátja volt, hanem jóval korábban, az Égei-tengert benépesítő ősi bronzkori népek imádkoztak hozzá. A mükénei és a krétai civilizációban egyaránt ismert volt kultusza, majd az Itáliába érkező szkíta eredetű etruszkok is meghonosították a későbbi Ceresnek ismert ősi gabonaistennő kultuszát.

Számvetés a Múltunk terméseivel

A Sarlós Boldogasszonnyal kezdődő időszak egyben jó  arra, hogy learassuk a “múltunk” termését. Mostanra derül ki, hogy amit eddig tettünk az milyen következményekkel jár vagy jár majd. S ez nagyon jó, hiszen levonhatjuk a megfelelő következtetéseket: mi az, ami jól sikerült, mi az ami kevésbé. Mi az, aminek magját eltesszük jövőre, hogy azt az ezév eszenciájaként elvethessük majd, s mi az, aminek magjait többé már nem akarjuk újra vetni majd.

>>Tekintsd át ezért, hogy így az év felén áthaladva miben változtatnál, mit tennél másképp. S ami mára beérett annak ideje örülni, s érte hálát adni; ami viszont még nem érett be azt tovább öntözni, táplálni míg szükséges. Az aratás mellett a kitartás ideje ez. Arasd le amit már lehet, s tarts ki amellett, aminek még nem érett be a kalásza.

 

AJÁNLOTT TANFOLYAM, AMIVEL ANYA-SEBEIDET, SZERETET SÉRÜLÉSEID ÉS NŐI BLOKKJAIDAT TUDOD GYÓGYÍTANI:

MéhKirálynő Online Tanfolyam

* 115 oldal írott anyag
* 20 lecke *
* előadás-meditációs hanganyagok *
* méhkontakt, tisztító és gyógyító gyakorlatok *
*női teremtő erő aktiváló gyakorlatok *

JÚLIUS 2-vel INDUL, 6-ig lehet csatlakozni a tanfolyamra!

Érdemes elvégezned, ha:

  • a biztonságérzeted sérült/hiányzik
  • nem bízol magadban
  • nem bízol másokban
  • nem bízol az Univerzum segítő erejében
  • ébresztenéd női erődet
  • a belső támaszodat, stabilitásodat szeretnéd visszaszerezni-kiépíteni
  • feldolgoznád az anya-sebeket
  • gyógyítanád saját anyaságodat vagy megérkeznél bele

Bővebben: AnyaSebek feltárása, Női Erőid ébresztése, Méh-tered akitáválása JÚLIUS 2-től induló MÉHKIRÁLYNŐ ONLINE TANFOLYAMON>>>


A fenti évköri jeles nap leírásához forrásként felhasznált írások:

Molnár V. József Hétboldogasszony c. könyve

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarl%C3%B3s_Boldogasszony

http://barikad.hu/sarl%C3%B3s_boldogasszony_%C3%BCnnep%C3%A9n-20110701

About Nikoletta

Pozsgai Nikoletta Katalin, női önmegvalósítás specialista. Karrier-és életvezetési tanácsadóként, kineziológusként segítem elsősorban azokat a nőket, akik számára fontos a személyes önkiteljesedésük, a női értékek és a női lét csodáinak tudatosítása. Hivatásom célja, hogy a nők saját, generációs és kollektív mintázataik fájdalmait átalakítsák, a hitükbe és a szív bölcsességébe visszatérve a nőiségük virágát kibontva harmóniát hozhassanak a világba.